A jövőjéről tanácskozott a női futball
Írta: Dénes András   
2011. január 25. kedd, 03:53

alt

Jól sikerült prezentációt tartott hétfőn, az MLSZ székházában Kiss László, a női szakág vezetője. A tájékoztatón ott volt Nyilasi Tibor, a szövetség sportigazgatója, Őze Tibor Grassroots-menedzser, valamint a képzésekért felelős Both József is – mondhatjuk, hogy a szövetség ezúttal valóban demonstrálta, van női szakága is. Kár, hogy az NB I és az NB II közel húsz klubjából, mindössze hat volt kíváncsi a női labdarúgás új vezetőjének elképzeléseire.

Kár, mert a megbeszélésen – vagy, ha úgy tetszik, utána – még egy nagyon fontos téma szóba került: a következő bajnoki év, a 2011-2012-es szezon versenykiírásaival kapcsolatos elképzelések. A korábbi évekkel ellentétben, ezúttal lehetősége volt, van a szakosztályoknak, hogy jelentkezzenek ötleteikkel – az ideális az lesz persze, ha a majdan, reményeink szerint még áprilisban, májusban elkészülő, már szövegesített versenykiírás tervezetekkel is futhatunk egy kört.
„Tanár Úr, én készültem” – mondhatnánk, mert a megbeszélésre készülve összeállítottuk a következő versenykiírásokkal kapcsolatos elképzeléseinket. Sor került néhány földrajzilag is közeli klub (a Femina, a Taksony, az MTK, a Ferencváros és a Hegyvidék) részvételével tartott előzetes egyeztetésre is, így a javaslat tulajdonképpen többségi elképzelést jelent.
Talán ez is a magyarázata annak, hogy a jelenlevők – az U15 túlkorosok nélküli megrendezése kivételével – gyakorlatilag az összes elképzelést támogatták, míg a kettő, majd háromszintű bajnokság lehetőségét a jogi bizottsággal is egyeztetni célszerű.  Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a versenykiírások kapcsán kizárólag javaslatokról, ötletekről van szó, a döntéshez a labda – minden szempontból – az MLSZ elnöksége kezében van.

Íme, az elképzelések:

 I. A nagypályás felnőtt (NB I, NB II) versenyrendszer versenykiírásaihoz:

A felnőtt versenyrendszer, az NB I, NB II jelenlegi legnagyobb hibája, hogy – a csapatok alacsony száma miatt – két bajnoki osztályba sorolunk be három szintet. Pedig, a jelenlegi „NB I felsőház” hat csapata, az „NB I alsóház csapatai az NB II ambiciózusabb klubjaival”, valamint az NB II inkább „tömegsportos” klubjai jól elváló lépcsőfokokat jelentenek.

Miután a közeljövőben NB III beindítására, illetve az NB-s bajnokságok csapatlétszámának radikális növelésére nem látunk lehetőséget, nehéz az ideális, sok szempontot figyelembe vevő rendszer megtalálása.
Érthető az az érv is, hogy a tízcsapatos NB I létszámának csökkentése nem indokolt – egyrészt, mert talán a kevés szponzor (önkormányzat) számára vonzóbb az élvonal, másrészt ne felejtsük el, hogy az NB I-esek plusz egy (nagypályás) csapatot, az U17-et is jelentenek. De, nincs tíz „NB I-es” csapat, az NB II alkalmatlan arra, hogy felkészítse a csapatokat a majdani élvonalbeli szereplésre, ezért a feljutók szinte biztosan gyengébbek, mint a kiesők.
Ezekre az anomáliákra adhat megoldást az a javaslat, amely szerint a bajnokság első felében a tíz élvonalbeli, és a jelenleg tíz, de változó létszámú NB II-es csapat lejátssza a maga alapszakaszát, csapatonként 18 mérkőzést. Az NB II – bizonyos szempontból – be is fejeződik, sor kerül az éremosztásra… Utána az NB I legjobb hat csapata az NB I-es rájátszásban folytatja a küzdelmet a bajnoki érmekért – ez csapatonként (a 18 után) újabb 10 mérkőzés, tulajdonképpen klasszikus felsőházi rájátszás. Az NB I gyengébb négy csapata (7-10. helyezett), az NB II két legjobbjával alkotja az NB I/B-t – tulajdonképpen egy középső szintet -, itt is újabb 10 mérkőzést játszik minden csapat. Az NB II a két legjobbja nélkül alkotja az NB II rájátszását, ez lesz a bajnokság harmadik szintje. Ez a lebonyolítási rendszer nem újdonság, így játszották a kilencvenes évek közepén a svájci (férfi) bajnokságot. A javaslat előnye, hogy:
a)       az elit több jó meccset játszik, kevesebb az „osztálykülönbséges” mérkőzés;
b)       szakmai szempontból igazságosabb a kiesés/feljutás, a feljutó két NB II-esnek két volt NB I-est is meg kell előznie;
c)       a másodosztályból feljutó csapat egy teljes félszezon, rájátszás alatt készülhet az NB I-re;
d)       az NB II-es rájátszásban hasonló játékerejű csapat ellen játszhat mindenki
Hátránya, hogy az NB II-ből nincs fix, „egész éves” feljutás. Ugyanakkor a modell azt az elvárást, hogy az NB II két legjobbja feljusson – teljesíti. Feljutnak, de az NB II-ből nem az NB I-be, hanem az NB I/B-be. Érdemes talán újra összefoglalni, az NB I-ben, az NB I/B-ben és az NB II-ben, tavasszal, pontosabban a rájátszásos szakaszban, miért folyik a küzdelem: NB I – bajnoki érmek, nemzetközi kupaszereplés lehetősége; NB I/B – a hatosból az első négy a (2012-13-as) NB I-ben, az utolsó kettő az NB II-ben indul. Akár az NB I/B „bajnoka” is kaphat serleget/érmet. NB II – valóban nincs különösebb tét – mint ahogy általában egy alsóházi rájátszásban sincs.
II. A 2011-2012-es, utánpótlás bajnokságok javasolt korosztályai:
a) U17-es bajnokság: törzskorosztály 1995. január 1-e után születettek. Pályára léphet 2+1 (utóbbi a kapus), nem limitált életkorú túlkoros. Alsó korhatár: 1998. december 31. Megfontolásra ajánljuk, hogy a „túlkoros szabály” térjen vissza a korábbi évek gyakorlatához, és a pályán tartózkodók, ne a nevezettek számát határozza meg. Indokunk, hogy az így plusz lehetőséghez jutó túlkoros nem a tényleges ifiktől, hanem a többi túlkorostól „veszi el a lehetőséget”.
b) U15-ös bajnokság: törzskorosztály 1997. január 1-e után születettek. Túlkoros (1996-os születésű játékos) nem szerepelhet, csak az NB-s versenyrendszerben csapatot nem indító klubokban (3 fő). Nem tekintendő azonban túlkorosnak az azon (életszerűen: 2011 őszén, az 1996. harrmadik harmadában született) játékos, aki 15. életévét, naptári napra, nem töltötte be. (Ha ezt nem engedjük, az NB II-es klubhoz igazolt 1996. decemberi kislány, fél évig sehol sem tud játszani! A másik lehetőség, hogy a túlkorost csak az NB I-es kluboknál nem engedjük, ott van U17. Arra, hogy adott bajnokságon belül is eltérőek az életkori limitek, számos példát találunk: gyakorlatilag egy évvel fiatalabb csapattal versenyeznek az NB I-es fiúcsapatok a serdülő, ifi NB II-ben.)
c) Alacsonyabb korosztályú csapatok: úgy gondoljuk, az U15-ös korosztály alatt nem indokolt, de főként nem költséghatékony női (leány) versenyrendszert kiépíteni. Fontos viszont megteremteni annak a lehetőségét, hogy az U13-as leány csapatok (a 2011-12-es bajnoki évben: 1999. január 1-je után születettek) a fiú versenyrendszerben (U12-es bajnokság, vagy NUSI-NUPI tornák) játszhassanak.
d) Javasoljuk, hogy a női U15-ös (félpályás), tornarendszerű bajnokságba nevezendő csapat indítása „megváltható” legyen a megyei nagypályás fiú serdülőbajnokságban (U13) való részvétellel. Kérjük a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségét, kerüljön be a Versenyszabályzatba, hogy a megyei, fiú serdülőbajnokságoknak (U13, helyenként U14) be KELL fogadnia az oda nevező női csapatokat.
Megfontolásra ajánljuk, hogy az U17-es bajnokságban való szereplés is kiváltható legyen a fiú U14-es (U15-ös) bajnokságban való részvétellel, de ez valószínűleg: da) csak Budapesten, a BLSZ-nél lehetséges; db) felveti azt a kérdést, nem ürül-e ki a női U17; dc) az itt induló női csapatok értelemszerűen elveszítik a túlkoros játszatásának lehetőségét. (Pedig, nem nehéz belátni, akár a szombathelyi Viktória, akár a Győri Dózsa, akár – esetleg – a Nyíregyháza esetében, jelentősen költséghatékonyabb volna.)
e) Javasoljuk, szülessen egységes szabályozás (Versenyszabályzat!) arra, meddig, milyen feltételekkel szerepelhetnek lányok, fiú csapatokban. Bár szakmai szempontból akár a 12, akár a 14 éves korhatár indokolt lehetne, mi mégis a 15-öt, az általános iskola befejezését javasoljuk. A magyarázat az, hogy a női futball jelenleg nem országos lefedettségű, és nem lehet egy általános iskolás kislányt arra „kényszeríteni”, hogy lakóhelyétől akár 100-150 kilométerre találhasson csak csapatot, ha futballozni akar. A középiskola megkezdése, az iskolaváltás, reálisabb határpontot kínál erre.
III. Egyebek
a) A fentebb kifejtettek szerint a nagypályás NB III megszervezése jelenleg nem reális. Az „alépítmény” megteremtése érdekében, ugyanakkor indokolt volt az MLSZ területi szervezetei által kiírt regionális (többségében megyei) bajnokságok szabályainak egységesítése. Javaslatunk szerint a félpályás és nyújtott pályás bajnokságokat kellene egységesíteni – a 20 x 40-es pályára kiírt versenyekhez felesleges nyúlni. Első lépésben a két tizenhatos közötti (nagyjából 70-75 méter x 60-65 méter) lebonyolítást javasoljuk (a félpálya: 60-65 x 50-53 méter, nem „halálos” a váltás) lebonyolítást javasoljuk, majd a továbblépést az ötösökre hátravitt kapuk, az 1+9-es létszám, a lesszabály jelenti. Miután a női futball által „használt” kisebb pályák (Nagykutas, Kövér Lajos utcai műfű) hossza sem nagyobb, ez már valóban a „majdnem nagypálya” lenne, igaz, még 5 x 2-es kapura. De, ott lenne benne a könnyű előrelépés lehetősége.
b) Felvetjük annak a gondolatát, hogy a versenykiírások szabályozzák, hogy egy-egy játékos mennyit léphet pályára egy hétvégén. Azonos napon a kapus kivételével senki nem játszhat két meccsen – célszerű volna ezt kiterjeszteni a futsal/nagypálya kombóra is. A nagypályás bajnokságok kapcsán indokoltnak tartanánk, ha egy hétvégén, egy játékos, maximum három félidőt kezdhetne meg – a negyediket már nem. A gyakorlatban ez azt jelentené, aki a „felnőttben” a szünetben áll be, az végig játszhat a második csapatban, aki kezd, az már csak egy félidőt.
c) Indokolt lenne a lehetőség mellett annak szabályozása, milyen feltételekkel szerepelhetnek (NB I-es) tartalékcsapatok NB II-ben. Jelenleg a lehetőség adott, szabályozva egyetlen kérdés sincs.
d) Bár konkrét javaslatot nem teszünk a kérdésben, felvetjük a nagypályás futball és a futsal szabályozásának egységesítését.
e) Nem a versenykiírásokat érintő, de a versenyzéssel összefüggő kérdés, mi a női futball igénye, elképzelése – mihez volna jó támogatás? A kérdésre, azon túl, hogy mindenre, kétféle válasz adható. Az egyik, hogy a szakágnak igénye lenne egy átfogó, a jelenre csak fél szemmel figyelő, a jövőt fókuszba állító fejlesztési programra. Ennek a forrásigénye sok tízmillió forint, amely egyelőre nem áll rendelkezésre. A másik válasz már a „napibb” problémákra koncentrál: a) célszerűnek látszik – különösen az NB I-ben – a versenyeztetési, ezen belül a játékvezetői költségek csökkentése; b) bátorító elképzelésnek tartanánk, ha a szövetség/szakág a többlet vállalását segíteni, ösztönözné, honorálná. Így azt, ha valaki még egy nagypályás (tartalék) csapatot versenyeztet, ha az NB I-esek részt vesznek az U15-ös bajnokságban, ha az NB II-esek U17-es csapatot indítanak, ha bárki U13-as, vagy fiatalabb csapatot versenyeztet a fiúk között. Ugyanilyen hasznos segítségnek tartanánk az új csapatok támogatását, legyen az akár az NB II-be, vagy a nagypályás korosztályos bajnokságba jelentkező klub. A támogatásokat – természetesen – utófinanszírozással, évi kétszeri folyósítással tartanánk megfelelően ösztönzőnek.
 

 

 

Eb-selejtező

# Csapat Mérk. GY D V Gólarány ± Pont
1 BELGIUM, KINGDOM OF Belgium 7 4 2 1 11:4 7 14
2 ICELAND, REPUBLIC OF Izland 6 4 1 1 12:2 10 13
3 NORWAY, KINGDOM OF Norvégia 6 4 0 2 17:6 11 12
4 NORTHERN IRELAND Észak-Írország 6 2 2 2 8:8 0 8
5 HUNGARY, REPUBLIC OF Magyarország 7 2 1 4 8:16 -8 7
6 BULGARIA, REPUBLIC OF Bulgária 6 0 0 6 0:20 -20 0

Algarve Cup '2012

# Csapat Mérk. GY D V Gólarány ± Pont
1 WALES Wales 3 2 1 0 3:1 2 7
2 PORTUGAL, PORTUGUESE REPUBLIC Portugália 3 2 0 1 6:2 4 6
3 HUNGARY, REPUBLIC OF Magyarország 3 1 0 2 2:6 -4 3
4 IRELAND Írország 3 0 1 2 1:3 -2 1

Női NB I

# Csapat Mérk. GY D V Gólarány ± Pont
1 Viktória Trend-Optika 13 12 1 0 68:5 63 37
2 Astra HFC 13 12 0 1 49:15 34 36
3 MTK Hungária 13 11 1 1 73:9 64 34
4 1.FC Femina 13 8 0 5 32:29 3 24
5 Győri Dózsa SE 13 6 1 6 31:35 -4 19
6 Ferencváros 13 4 1 8 31:28 3 13
7 Újpesti TE 13 3 2 8 17:48 -31 11
8 Nagypáli 13 3 0 10 22:52 -30 9
9 Szegedi AK 13 2 0 11 12:58 -46 6
10 Nyíregyháza 13 1 0 12 6:62 -56 3

Leány U-17

# Csapat Mérk. GY D V Gólarány ± Pont
1 FTC Zrt. 10 9 1 0 61:5 56 28
2 Astra HFC 10 8 1 1 46:11 35 25
3 MTK Hungária 10 7 1 2 54:5 49 22
4 Viktória FC 10 6 1 3 21:14 7 19
5 Nyírség NSC 10 5 3 2 25:14 11 18
6 Győri ETO FC 10 5 2 3 30:11 19 17
7 1. FC Femina 10 3 0 7 14:39 -25 8
8 Nagypáli 10 2 1 7 9:36 -27 7
9 Szegedi AK 10 1 2 7 4:33 -29 5
10 Győri Dózsa 10 2 0 8 12:46 -34 3
11 Újpesti TE 10 0 2 8 7:69 -62 0

Női NB II

# Csapat Mérk. GY D V Gólarány ± Pont
1 Ferencváros 9 7 1 1 43:17 26 22
2 TFSE-Hegyvidék 9 7 1 1 36:11 25 22
3 Pécsvárad SE 9 6 3 0 36:6 30 21
4 Pécsi VSK 9 5 2 2 26:17 9 17
5 Metis NFC 9 4 1 4 27:26 1 13
6 Soproni FAC 9 4 0 5 27:28 -1 12
7 Nagykanizsa TE 9 2 3 4 13:13 0 9
8 Gizella Veszprém 9 2 2 5 22:27 -5 8
9 Dorog SE 9 1 1 7 6:27 -21 4
10 Szigetvári Vasas 9 0 0 9 2:66 -64 0

BLSZ

# Csapat Mérk. GY D V Gólarány ± Pont
1 Astra Silver 13 12 1 0 83:14 69 37
2 Amazonok SE 12 11 1 0 71:8 63 34
3 Monori SE 13 9 1 3 22:13 9 28
4 Pénzügyőr SE 12 8 3 1 37:8 29 27
5 Angyalföldi Sportiskola 13 8 1 4 48:22 26 25
6 Rákosmenti KSK 13 6 3 4 26:11 15 21
7 Metis NFC 13 7 0 6 30:18 12 21
8 Kerepesi SBE 12 6 2 4 33:14 19 20
9 Ercsi TSK 13 5 3 5 40:28 12 18
10 III.ker. TUE 13 5 2 6 23:18 5 17
11 Kalafa SE 12 4 2 6 32:19 13 14
12 Hevesi Diákfoci 11 3 3 5 22:24 -2 12
13 Újpesti TE 13 2 1 10 27:45 -18 7
14 Kormányőr SE 13 2 1 10 8:62 -54 7
15 Híd-Unió SE 13 1 0 12 3:76 -73 3
16 Hidegkúti SC 13 0 0 13 3:128 -125 0
Hirdetés
Hirdetés