| A jövőjéről tanácskozott a női futball |
| Írta: Dénes András |
| 2011. január 25. kedd, 03:53 |
|
Jól sikerült prezentációt tartott hétfőn, az MLSZ székházában Kiss László, a női szakág vezetője. A tájékoztatón ott volt Nyilasi Tibor, a szövetség sportigazgatója, Őze Tibor Grassroots-menedzser, valamint a képzésekért felelős Both József is – mondhatjuk, hogy a szövetség ezúttal valóban demonstrálta, van női szakága is. Kár, hogy az NB I és az NB II közel húsz klubjából, mindössze hat volt kíváncsi a női labdarúgás új vezetőjének elképzeléseire.
Kár, mert a megbeszélésen – vagy, ha úgy tetszik, utána – még egy nagyon fontos téma szóba került: a következő bajnoki év, a 2011-2012-es szezon versenykiírásaival kapcsolatos elképzelések. A korábbi évekkel ellentétben, ezúttal lehetősége volt, van a szakosztályoknak, hogy jelentkezzenek ötleteikkel – az ideális az lesz persze, ha a majdan, reményeink szerint még áprilisban, májusban elkészülő, már szövegesített versenykiírás tervezetekkel is futhatunk egy kört. Íme, az elképzelések: I. A nagypályás felnőtt (NB I, NB II) versenyrendszer versenykiírásaihoz: A felnőtt versenyrendszer, az NB I, NB II jelenlegi legnagyobb hibája, hogy – a csapatok alacsony száma miatt – két bajnoki osztályba sorolunk be három szintet. Pedig, a jelenlegi „NB I felsőház” hat csapata, az „NB I alsóház csapatai az NB II ambiciózusabb klubjaival”, valamint az NB II inkább „tömegsportos” klubjai jól elváló lépcsőfokokat jelentenek. Miután a közeljövőben NB III beindítására, illetve az NB-s bajnokságok csapatlétszámának radikális növelésére nem látunk lehetőséget, nehéz az ideális, sok szempontot figyelembe vevő rendszer megtalálása.
Érthető az az érv is, hogy a tízcsapatos NB I létszámának csökkentése nem indokolt – egyrészt, mert talán a kevés szponzor (önkormányzat) számára vonzóbb az élvonal, másrészt ne felejtsük el, hogy az NB I-esek plusz egy (nagypályás) csapatot, az U17-et is jelentenek. De, nincs tíz „NB I-es” csapat, az NB II alkalmatlan arra, hogy felkészítse a csapatokat a majdani élvonalbeli szereplésre, ezért a feljutók szinte biztosan gyengébbek, mint a kiesők. Ezekre az anomáliákra adhat megoldást az a javaslat, amely szerint a bajnokság első felében a tíz élvonalbeli, és a jelenleg tíz, de változó létszámú NB II-es csapat lejátssza a maga alapszakaszát, csapatonként 18 mérkőzést. Az NB II – bizonyos szempontból – be is fejeződik, sor kerül az éremosztásra… Utána az NB I legjobb hat csapata az NB I-es rájátszásban folytatja a küzdelmet a bajnoki érmekért – ez csapatonként (a 18 után) újabb 10 mérkőzés, tulajdonképpen klasszikus felsőházi rájátszás. Az NB I gyengébb négy csapata (7-10. helyezett), az NB II két legjobbjával alkotja az NB I/B-t – tulajdonképpen egy középső szintet -, itt is újabb 10 mérkőzést játszik minden csapat. Az NB II a két legjobbja nélkül alkotja az NB II rájátszását, ez lesz a bajnokság harmadik szintje. Ez a lebonyolítási rendszer nem újdonság, így játszották a kilencvenes évek közepén a svájci (férfi) bajnokságot. A javaslat előnye, hogy:
a) az elit több jó meccset játszik, kevesebb az „osztálykülönbséges” mérkőzés;
b) szakmai szempontból igazságosabb a kiesés/feljutás, a feljutó két NB II-esnek két volt NB I-est is meg kell előznie;
c) a másodosztályból feljutó csapat egy teljes félszezon, rájátszás alatt készülhet az NB I-re;
d) az NB II-es rájátszásban hasonló játékerejű csapat ellen játszhat mindenki
Hátránya, hogy az NB II-ből nincs fix, „egész éves” feljutás. Ugyanakkor a modell azt az elvárást, hogy az NB II két legjobbja feljusson – teljesíti. Feljutnak, de az NB II-ből nem az NB I-be, hanem az NB I/B-be. Érdemes talán újra összefoglalni, az NB I-ben, az NB I/B-ben és az NB II-ben, tavasszal, pontosabban a rájátszásos szakaszban, miért folyik a küzdelem: NB I – bajnoki érmek, nemzetközi kupaszereplés lehetősége; NB I/B – a hatosból az első négy a (2012-13-as) NB I-ben, az utolsó kettő az NB II-ben indul. Akár az NB I/B „bajnoka” is kaphat serleget/érmet. NB II – valóban nincs különösebb tét – mint ahogy általában egy alsóházi rájátszásban sincs.
II. A 2011-2012-es, utánpótlás bajnokságok javasolt korosztályai:
a) U17-es bajnokság: törzskorosztály 1995. január 1-e után születettek. Pályára léphet 2+1 (utóbbi a kapus), nem limitált életkorú túlkoros. Alsó korhatár: 1998. december 31. Megfontolásra ajánljuk, hogy a „túlkoros szabály” térjen vissza a korábbi évek gyakorlatához, és a pályán tartózkodók, ne a nevezettek számát határozza meg. Indokunk, hogy az így plusz lehetőséghez jutó túlkoros nem a tényleges ifiktől, hanem a többi túlkorostól „veszi el a lehetőséget”.
b) U15-ös bajnokság: törzskorosztály 1997. január 1-e után születettek. Túlkoros (1996-os születésű játékos) nem szerepelhet, csak az NB-s versenyrendszerben csapatot nem indító klubokban (3 fő). Nem tekintendő azonban túlkorosnak az azon (életszerűen: 2011 őszén, az 1996. harrmadik harmadában született) játékos, aki 15. életévét, naptári napra, nem töltötte be. (Ha ezt nem engedjük, az NB II-es klubhoz igazolt 1996. decemberi kislány, fél évig sehol sem tud játszani! A másik lehetőség, hogy a túlkorost csak az NB I-es kluboknál nem engedjük, ott van U17. Arra, hogy adott bajnokságon belül is eltérőek az életkori limitek, számos példát találunk: gyakorlatilag egy évvel fiatalabb csapattal versenyeznek az NB I-es fiúcsapatok a serdülő, ifi NB II-ben.)
c) Alacsonyabb korosztályú csapatok: úgy gondoljuk, az U15-ös korosztály alatt nem indokolt, de főként nem költséghatékony női (leány) versenyrendszert kiépíteni. Fontos viszont megteremteni annak a lehetőségét, hogy az U13-as leány csapatok (a 2011-12-es bajnoki évben: 1999. január 1-je után születettek) a fiú versenyrendszerben (U12-es bajnokság, vagy NUSI-NUPI tornák) játszhassanak. d) Javasoljuk, hogy a női U15-ös (félpályás), tornarendszerű bajnokságba nevezendő csapat indítása „megváltható” legyen a megyei nagypályás fiú serdülőbajnokságban (U13) való részvétellel. Kérjük a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségét, kerüljön be a Versenyszabályzatba, hogy a megyei, fiú serdülőbajnokságoknak (U13, helyenként U14) be KELL fogadnia az oda nevező női csapatokat. Megfontolásra ajánljuk, hogy az U17-es bajnokságban való szereplés is kiváltható legyen a fiú U14-es (U15-ös) bajnokságban való részvétellel, de ez valószínűleg: da) csak Budapesten, a BLSZ-nél lehetséges; db) felveti azt a kérdést, nem ürül-e ki a női U17; dc) az itt induló női csapatok értelemszerűen elveszítik a túlkoros játszatásának lehetőségét. (Pedig, nem nehéz belátni, akár a szombathelyi Viktória, akár a Győri Dózsa, akár – esetleg – a Nyíregyháza esetében, jelentősen költséghatékonyabb volna.) e) Javasoljuk, szülessen egységes szabályozás (Versenyszabályzat!) arra, meddig, milyen feltételekkel szerepelhetnek lányok, fiú csapatokban. Bár szakmai szempontból akár a 12, akár a 14 éves korhatár indokolt lehetne, mi mégis a 15-öt, az általános iskola befejezését javasoljuk. A magyarázat az, hogy a női futball jelenleg nem országos lefedettségű, és nem lehet egy általános iskolás kislányt arra „kényszeríteni”, hogy lakóhelyétől akár 100-150 kilométerre találhasson csak csapatot, ha futballozni akar. A középiskola megkezdése, az iskolaváltás, reálisabb határpontot kínál erre. III. Egyebek a) A fentebb kifejtettek szerint a nagypályás NB III megszervezése jelenleg nem reális. Az „alépítmény” megteremtése érdekében, ugyanakkor indokolt volt az MLSZ területi szervezetei által kiírt regionális (többségében megyei) bajnokságok szabályainak egységesítése. Javaslatunk szerint a félpályás és nyújtott pályás bajnokságokat kellene egységesíteni – a 20 x 40-es pályára kiírt versenyekhez felesleges nyúlni. Első lépésben a két tizenhatos közötti (nagyjából 70-75 méter x 60-65 méter) lebonyolítást javasoljuk (a félpálya: 60-65 x 50-53 méter, nem „halálos” a váltás) lebonyolítást javasoljuk, majd a továbblépést az ötösökre hátravitt kapuk, az 1+9-es létszám, a lesszabály jelenti. Miután a női futball által „használt” kisebb pályák (Nagykutas, Kövér Lajos utcai műfű) hossza sem nagyobb, ez már valóban a „majdnem nagypálya” lenne, igaz, még 5 x 2-es kapura. De, ott lenne benne a könnyű előrelépés lehetősége. b) Felvetjük annak a gondolatát, hogy a versenykiírások szabályozzák, hogy egy-egy játékos mennyit léphet pályára egy hétvégén. Azonos napon a kapus kivételével senki nem játszhat két meccsen – célszerű volna ezt kiterjeszteni a futsal/nagypálya kombóra is. A nagypályás bajnokságok kapcsán indokoltnak tartanánk, ha egy hétvégén, egy játékos, maximum három félidőt kezdhetne meg – a negyediket már nem. A gyakorlatban ez azt jelentené, aki a „felnőttben” a szünetben áll be, az végig játszhat a második csapatban, aki kezd, az már csak egy félidőt. c) Indokolt lenne a lehetőség mellett annak szabályozása, milyen feltételekkel szerepelhetnek (NB I-es) tartalékcsapatok NB II-ben. Jelenleg a lehetőség adott, szabályozva egyetlen kérdés sincs. d) Bár konkrét javaslatot nem teszünk a kérdésben, felvetjük a nagypályás futball és a futsal szabályozásának egységesítését. e) Nem a versenykiírásokat érintő, de a versenyzéssel összefüggő kérdés, mi a női futball igénye, elképzelése – mihez volna jó támogatás? A kérdésre, azon túl, hogy mindenre, kétféle válasz adható. Az egyik, hogy a szakágnak igénye lenne egy átfogó, a jelenre csak fél szemmel figyelő, a jövőt fókuszba állító fejlesztési programra. Ennek a forrásigénye sok tízmillió forint, amely egyelőre nem áll rendelkezésre. A másik válasz már a „napibb” problémákra koncentrál: a) célszerűnek látszik – különösen az NB I-ben – a versenyeztetési, ezen belül a játékvezetői költségek csökkentése; b) bátorító elképzelésnek tartanánk, ha a szövetség/szakág a többlet vállalását segíteni, ösztönözné, honorálná. Így azt, ha valaki még egy nagypályás (tartalék) csapatot versenyeztet, ha az NB I-esek részt vesznek az U15-ös bajnokságban, ha az NB II-esek U17-es csapatot indítanak, ha bárki U13-as, vagy fiatalabb csapatot versenyeztet a fiúk között. Ugyanilyen hasznos segítségnek tartanánk az új csapatok támogatását, legyen az akár az NB II-be, vagy a nagypályás korosztályos bajnokságba jelentkező klub. A támogatásokat – természetesen – utófinanszírozással, évi kétszeri folyósítással tartanánk megfelelően ösztönzőnek.
|
Eb-selejtező
| # | Csapat | Mérk. | GY | D | V | Gólarány | ± | Pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 |
Belgium |
7 | 4 | 2 | 1 | 11:4 | 7 | 14 |
| 2 |
Izland |
6 | 4 | 1 | 1 | 12:2 | 10 | 13 |
| 3 |
Norvégia |
6 | 4 | 0 | 2 | 17:6 | 11 | 12 |
| 4 |
Észak-Írország |
6 | 2 | 2 | 2 | 8:8 | 0 | 8 |
| 5 |
Magyarország |
7 | 2 | 1 | 4 | 8:16 | -8 | 7 |
| 6 |
Bulgária |
6 | 0 | 0 | 6 | 0:20 | -20 | 0 |
Algarve Cup '2012
| # | Csapat | Mérk. | GY | D | V | Gólarány | ± | Pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 |
Wales |
3 | 2 | 1 | 0 | 3:1 | 2 | 7 |
| 2 |
Portugália |
3 | 2 | 0 | 1 | 6:2 | 4 | 6 |
| 3 |
Magyarország |
3 | 1 | 0 | 2 | 2:6 | -4 | 3 |
| 4 |
Írország |
3 | 0 | 1 | 2 | 1:3 | -2 | 1 |
Női NB I
| # | Csapat | Mérk. | GY | D | V | Gólarány | ± | Pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Viktória Trend-Optika | 13 | 12 | 1 | 0 | 68:5 | 63 | 37 |
| 2 | Astra HFC | 13 | 12 | 0 | 1 | 49:15 | 34 | 36 |
| 3 | MTK Hungária | 13 | 11 | 1 | 1 | 73:9 | 64 | 34 |
| 4 | 1.FC Femina | 13 | 8 | 0 | 5 | 32:29 | 3 | 24 |
| 5 | Győri Dózsa SE | 13 | 6 | 1 | 6 | 31:35 | -4 | 19 |
| 6 | Ferencváros | 13 | 4 | 1 | 8 | 31:28 | 3 | 13 |
| 7 | Újpesti TE | 13 | 3 | 2 | 8 | 17:48 | -31 | 11 |
| 8 | Nagypáli | 13 | 3 | 0 | 10 | 22:52 | -30 | 9 |
| 9 | Szegedi AK | 13 | 2 | 0 | 11 | 12:58 | -46 | 6 |
| 10 | Nyíregyháza | 13 | 1 | 0 | 12 | 6:62 | -56 | 3 |
Leány U-17
| # | Csapat | Mérk. | GY | D | V | Gólarány | ± | Pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | FTC Zrt. | 10 | 9 | 1 | 0 | 61:5 | 56 | 28 |
| 2 | Astra HFC | 10 | 8 | 1 | 1 | 46:11 | 35 | 25 |
| 3 | MTK Hungária | 10 | 7 | 1 | 2 | 54:5 | 49 | 22 |
| 4 | Viktória FC | 10 | 6 | 1 | 3 | 21:14 | 7 | 19 |
| 5 | Nyírség NSC | 10 | 5 | 3 | 2 | 25:14 | 11 | 18 |
| 6 | Győri ETO FC | 10 | 5 | 2 | 3 | 30:11 | 19 | 17 |
| 7 | 1. FC Femina | 10 | 3 | 0 | 7 | 14:39 | -25 | 8 |
| 8 | Nagypáli | 10 | 2 | 1 | 7 | 9:36 | -27 | 7 |
| 9 | Szegedi AK | 10 | 1 | 2 | 7 | 4:33 | -29 | 5 |
| 10 | Győri Dózsa | 10 | 2 | 0 | 8 | 12:46 | -34 | 3 |
| 11 | Újpesti TE | 10 | 0 | 2 | 8 | 7:69 | -62 | 0 |
Női NB II
| # | Csapat | Mérk. | GY | D | V | Gólarány | ± | Pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Ferencváros | 9 | 7 | 1 | 1 | 43:17 | 26 | 22 |
| 2 | TFSE-Hegyvidék | 9 | 7 | 1 | 1 | 36:11 | 25 | 22 |
| 3 | Pécsvárad SE | 9 | 6 | 3 | 0 | 36:6 | 30 | 21 |
| 4 | Pécsi VSK | 9 | 5 | 2 | 2 | 26:17 | 9 | 17 |
| 5 | Metis NFC | 9 | 4 | 1 | 4 | 27:26 | 1 | 13 |
| 6 | Soproni FAC | 9 | 4 | 0 | 5 | 27:28 | -1 | 12 |
| 7 | Nagykanizsa TE | 9 | 2 | 3 | 4 | 13:13 | 0 | 9 |
| 8 | Gizella Veszprém | 9 | 2 | 2 | 5 | 22:27 | -5 | 8 |
| 9 | Dorog SE | 9 | 1 | 1 | 7 | 6:27 | -21 | 4 |
| 10 | Szigetvári Vasas | 9 | 0 | 0 | 9 | 2:66 | -64 | 0 |
BLSZ
| # | Csapat | Mérk. | GY | D | V | Gólarány | ± | Pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Astra Silver | 13 | 12 | 1 | 0 | 83:14 | 69 | 37 |
| 2 | Amazonok SE | 12 | 11 | 1 | 0 | 71:8 | 63 | 34 |
| 3 | Monori SE | 13 | 9 | 1 | 3 | 22:13 | 9 | 28 |
| 4 | Pénzügyőr SE | 12 | 8 | 3 | 1 | 37:8 | 29 | 27 |
| 5 | Angyalföldi Sportiskola | 13 | 8 | 1 | 4 | 48:22 | 26 | 25 |
| 6 | Rákosmenti KSK | 13 | 6 | 3 | 4 | 26:11 | 15 | 21 |
| 7 | Metis NFC | 13 | 7 | 0 | 6 | 30:18 | 12 | 21 |
| 8 | Kerepesi SBE | 12 | 6 | 2 | 4 | 33:14 | 19 | 20 |
| 9 | Ercsi TSK | 13 | 5 | 3 | 5 | 40:28 | 12 | 18 |
| 10 | III.ker. TUE | 13 | 5 | 2 | 6 | 23:18 | 5 | 17 |
| 11 | Kalafa SE | 12 | 4 | 2 | 6 | 32:19 | 13 | 14 |
| 12 | Hevesi Diákfoci | 11 | 3 | 3 | 5 | 22:24 | -2 | 12 |
| 13 | Újpesti TE | 13 | 2 | 1 | 10 | 27:45 | -18 | 7 |
| 14 | Kormányőr SE | 13 | 2 | 1 | 10 | 8:62 | -54 | 7 |
| 15 | Híd-Unió SE | 13 | 1 | 0 | 12 | 3:76 | -73 | 3 |
| 16 | Hidegkúti SC | 13 | 0 | 0 | 13 | 3:128 | -125 | 0 |

Belgium
Izland
Norvégia
Észak-Írország
Magyarország
Bulgária
Wales
Portugália
Írország 
