A jövőjéről tanácskozott a női futball
Írta: Dénes András   
2011. január 25. kedd, 11:53

alt

Jól sikerült prezentációt tartott hétfőn, az MLSZ székházában Kiss László, a női szakág vezetője. A tájékoztatón ott volt Nyilasi Tibor, a szövetség sportigazgatója, Őze Tibor Grassroots-menedzser, valamint a képzésekért felelős Both József is – mondhatjuk, hogy a szövetség ezúttal valóban demonstrálta, van női szakága is. Kár, hogy az NB I és az NB II közel húsz klubjából, mindössze hat volt kíváncsi a női labdarúgás új vezetőjének elképzeléseire.

Kár, mert a megbeszélésen – vagy, ha úgy tetszik, utána – még egy nagyon fontos téma szóba került: a következő bajnoki év, a 2011-2012-es szezon versenykiírásaival kapcsolatos elképzelések. A korábbi évekkel ellentétben, ezúttal lehetősége volt, van a szakosztályoknak, hogy jelentkezzenek ötleteikkel – az ideális az lesz persze, ha a majdan, reményeink szerint még áprilisban, májusban elkészülő, már szövegesített versenykiírás tervezetekkel is futhatunk egy kört.
„Tanár Úr, én készültem” – mondhatnánk, mert a megbeszélésre készülve összeállítottuk a következő versenykiírásokkal kapcsolatos elképzeléseinket. Sor került néhány földrajzilag is közeli klub (a Femina, a Taksony, az MTK, a Ferencváros és a Hegyvidék) részvételével tartott előzetes egyeztetésre is, így a javaslat tulajdonképpen többségi elképzelést jelent.
Talán ez is a magyarázata annak, hogy a jelenlevők – az U15 túlkorosok nélküli megrendezése kivételével – gyakorlatilag az összes elképzelést támogatták, míg a kettő, majd háromszintű bajnokság lehetőségét a jogi bizottsággal is egyeztetni célszerű.  Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a versenykiírások kapcsán kizárólag javaslatokról, ötletekről van szó, a döntéshez a labda – minden szempontból – az MLSZ elnöksége kezében van.

Íme, az elképzelések:

 I. A nagypályás felnőtt (NB I, NB II) versenyrendszer versenykiírásaihoz:

A felnőtt versenyrendszer, az NB I, NB II jelenlegi legnagyobb hibája, hogy – a csapatok alacsony száma miatt – két bajnoki osztályba sorolunk be három szintet. Pedig, a jelenlegi „NB I felsőház” hat csapata, az „NB I alsóház csapatai az NB II ambiciózusabb klubjaival”, valamint az NB II inkább „tömegsportos” klubjai jól elváló lépcsőfokokat jelentenek.

Miután a közeljövőben NB III beindítására, illetve az NB-s bajnokságok csapatlétszámának radikális növelésére nem látunk lehetőséget, nehéz az ideális, sok szempontot figyelembe vevő rendszer megtalálása.
Érthető az az érv is, hogy a tízcsapatos NB I létszámának csökkentése nem indokolt – egyrészt, mert talán a kevés szponzor (önkormányzat) számára vonzóbb az élvonal, másrészt ne felejtsük el, hogy az NB I-esek plusz egy (nagypályás) csapatot, az U17-et is jelentenek. De, nincs tíz „NB I-es” csapat, az NB II alkalmatlan arra, hogy felkészítse a csapatokat a majdani élvonalbeli szereplésre, ezért a feljutók szinte biztosan gyengébbek, mint a kiesők.
Ezekre az anomáliákra adhat megoldást az a javaslat, amely szerint a bajnokság első felében a tíz élvonalbeli, és a jelenleg tíz, de változó létszámú NB II-es csapat lejátssza a maga alapszakaszát, csapatonként 18 mérkőzést. Az NB II – bizonyos szempontból – be is fejeződik, sor kerül az éremosztásra… Utána az NB I legjobb hat csapata az NB I-es rájátszásban folytatja a küzdelmet a bajnoki érmekért – ez csapatonként (a 18 után) újabb 10 mérkőzés, tulajdonképpen klasszikus felsőházi rájátszás. Az NB I gyengébb négy csapata (7-10. helyezett), az NB II két legjobbjával alkotja az NB I/B-t – tulajdonképpen egy középső szintet -, itt is újabb 10 mérkőzést játszik minden csapat. Az NB II a két legjobbja nélkül alkotja az NB II rájátszását, ez lesz a bajnokság harmadik szintje. Ez a lebonyolítási rendszer nem újdonság, így játszották a kilencvenes évek közepén a svájci (férfi) bajnokságot. A javaslat előnye, hogy:
a)       az elit több jó meccset játszik, kevesebb az „osztálykülönbséges” mérkőzés;
b)       szakmai szempontból igazságosabb a kiesés/feljutás, a feljutó két NB II-esnek két volt NB I-est is meg kell előznie;
c)       a másodosztályból feljutó csapat egy teljes félszezon, rájátszás alatt készülhet az NB I-re;
d)       az NB II-es rájátszásban hasonló játékerejű csapat ellen játszhat mindenki
Hátránya, hogy az NB II-ből nincs fix, „egész éves” feljutás. Ugyanakkor a modell azt az elvárást, hogy az NB II két legjobbja feljusson – teljesíti. Feljutnak, de az NB II-ből nem az NB I-be, hanem az NB I/B-be. Érdemes talán újra összefoglalni, az NB I-ben, az NB I/B-ben és az NB II-ben, tavasszal, pontosabban a rájátszásos szakaszban, miért folyik a küzdelem: NB I – bajnoki érmek, nemzetközi kupaszereplés lehetősége; NB I/B – a hatosból az első négy a (2012-13-as) NB I-ben, az utolsó kettő az NB II-ben indul. Akár az NB I/B „bajnoka” is kaphat serleget/érmet. NB II – valóban nincs különösebb tét – mint ahogy általában egy alsóházi rájátszásban sincs.
II. A 2011-2012-es, utánpótlás bajnokságok javasolt korosztályai:
a) U17-es bajnokság: törzskorosztály 1995. január 1-e után születettek. Pályára léphet 2+1 (utóbbi a kapus), nem limitált életkorú túlkoros. Alsó korhatár: 1998. december 31. Megfontolásra ajánljuk, hogy a „túlkoros szabály” térjen vissza a korábbi évek gyakorlatához, és a pályán tartózkodók, ne a nevezettek számát határozza meg. Indokunk, hogy az így plusz lehetőséghez jutó túlkoros nem a tényleges ifiktől, hanem a többi túlkorostól „veszi el a lehetőséget”.
b) U15-ös bajnokság: törzskorosztály 1997. január 1-e után születettek. Túlkoros (1996-os születésű játékos) nem szerepelhet, csak az NB-s versenyrendszerben csapatot nem indító klubokban (3 fő). Nem tekintendő azonban túlkorosnak az azon (életszerűen: 2011 őszén, az 1996. harrmadik harmadában született) játékos, aki 15. életévét, naptári napra, nem töltötte be. (Ha ezt nem engedjük, az NB II-es klubhoz igazolt 1996. decemberi kislány, fél évig sehol sem tud játszani! A másik lehetőség, hogy a túlkorost csak az NB I-es kluboknál nem engedjük, ott van U17. Arra, hogy adott bajnokságon belül is eltérőek az életkori limitek, számos példát találunk: gyakorlatilag egy évvel fiatalabb csapattal versenyeznek az NB I-es fiúcsapatok a serdülő, ifi NB II-ben.)
c) Alacsonyabb korosztályú csapatok: úgy gondoljuk, az U15-ös korosztály alatt nem indokolt, de főként nem költséghatékony női (leány) versenyrendszert kiépíteni. Fontos viszont megteremteni annak a lehetőségét, hogy az U13-as leány csapatok (a 2011-12-es bajnoki évben: 1999. január 1-je után születettek) a fiú versenyrendszerben (U12-es bajnokság, vagy NUSI-NUPI tornák) játszhassanak.
d) Javasoljuk, hogy a női U15-ös (félpályás), tornarendszerű bajnokságba nevezendő csapat indítása „megváltható” legyen a megyei nagypályás fiú serdülőbajnokságban (U13) való részvétellel. Kérjük a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségét, kerüljön be a Versenyszabályzatba, hogy a megyei, fiú serdülőbajnokságoknak (U13, helyenként U14) be KELL fogadnia az oda nevező női csapatokat.
Megfontolásra ajánljuk, hogy az U17-es bajnokságban való szereplés is kiváltható legyen a fiú U14-es (U15-ös) bajnokságban való részvétellel, de ez valószínűleg: da) csak Budapesten, a BLSZ-nél lehetséges; db) felveti azt a kérdést, nem ürül-e ki a női U17; dc) az itt induló női csapatok értelemszerűen elveszítik a túlkoros játszatásának lehetőségét. (Pedig, nem nehéz belátni, akár a szombathelyi Viktória, akár a Győri Dózsa, akár – esetleg – a Nyíregyháza esetében, jelentősen költséghatékonyabb volna.)
e) Javasoljuk, szülessen egységes szabályozás (Versenyszabályzat!) arra, meddig, milyen feltételekkel szerepelhetnek lányok, fiú csapatokban. Bár szakmai szempontból akár a 12, akár a 14 éves korhatár indokolt lehetne, mi mégis a 15-öt, az általános iskola befejezését javasoljuk. A magyarázat az, hogy a női futball jelenleg nem országos lefedettségű, és nem lehet egy általános iskolás kislányt arra „kényszeríteni”, hogy lakóhelyétől akár 100-150 kilométerre találhasson csak csapatot, ha futballozni akar. A középiskola megkezdése, az iskolaváltás, reálisabb határpontot kínál erre.
III. Egyebek
a) A fentebb kifejtettek szerint a nagypályás NB III megszervezése jelenleg nem reális. Az „alépítmény” megteremtése érdekében, ugyanakkor indokolt volt az MLSZ területi szervezetei által kiírt regionális (többségében megyei) bajnokságok szabályainak egységesítése. Javaslatunk szerint a félpályás és nyújtott pályás bajnokságokat kellene egységesíteni – a 20 x 40-es pályára kiírt versenyekhez felesleges nyúlni. Első lépésben a két tizenhatos közötti (nagyjából 70-75 méter x 60-65 méter) lebonyolítást javasoljuk (a félpálya: 60-65 x 50-53 méter, nem „halálos” a váltás) lebonyolítást javasoljuk, majd a továbblépést az ötösökre hátravitt kapuk, az 1+9-es létszám, a lesszabály jelenti. Miután a női futball által „használt” kisebb pályák (Nagykutas, Kövér Lajos utcai műfű) hossza sem nagyobb, ez már valóban a „majdnem nagypálya” lenne, igaz, még 5 x 2-es kapura. De, ott lenne benne a könnyű előrelépés lehetősége.
b) Felvetjük annak a gondolatát, hogy a versenykiírások szabályozzák, hogy egy-egy játékos mennyit léphet pályára egy hétvégén. Azonos napon a kapus kivételével senki nem játszhat két meccsen – célszerű volna ezt kiterjeszteni a futsal/nagypálya kombóra is. A nagypályás bajnokságok kapcsán indokoltnak tartanánk, ha egy hétvégén, egy játékos, maximum három félidőt kezdhetne meg – a negyediket már nem. A gyakorlatban ez azt jelentené, aki a „felnőttben” a szünetben áll be, az végig játszhat a második csapatban, aki kezd, az már csak egy félidőt.
c) Indokolt lenne a lehetőség mellett annak szabályozása, milyen feltételekkel szerepelhetnek (NB I-es) tartalékcsapatok NB II-ben. Jelenleg a lehetőség adott, szabályozva egyetlen kérdés sincs.
d) Bár konkrét javaslatot nem teszünk a kérdésben, felvetjük a nagypályás futball és a futsal szabályozásának egységesítését.
e) Nem a versenykiírásokat érintő, de a versenyzéssel összefüggő kérdés, mi a női futball igénye, elképzelése – mihez volna jó támogatás? A kérdésre, azon túl, hogy mindenre, kétféle válasz adható. Az egyik, hogy a szakágnak igénye lenne egy átfogó, a jelenre csak fél szemmel figyelő, a jövőt fókuszba állító fejlesztési programra. Ennek a forrásigénye sok tízmillió forint, amely egyelőre nem áll rendelkezésre. A másik válasz már a „napibb” problémákra koncentrál: a) célszerűnek látszik – különösen az NB I-ben – a versenyeztetési, ezen belül a játékvezetői költségek csökkentése; b) bátorító elképzelésnek tartanánk, ha a szövetség/szakág a többlet vállalását segíteni, ösztönözné, honorálná. Így azt, ha valaki még egy nagypályás (tartalék) csapatot versenyeztet, ha az NB I-esek részt vesznek az U15-ös bajnokságban, ha az NB II-esek U17-es csapatot indítanak, ha bárki U13-as, vagy fiatalabb csapatot versenyeztet a fiúk között. Ugyanilyen hasznos segítségnek tartanánk az új csapatok támogatását, legyen az akár az NB II-be, vagy a nagypályás korosztályos bajnokságba jelentkező klub. A támogatásokat – természetesen – utófinanszírozással, évi kétszeri folyósítással tartanánk megfelelően ösztönzőnek.
 

 

Hozzászólások
Simonyi András   |2011-02-07 13:36:05
Köszönöm Balázs beírását! :-)
DBalázs  - Pár szó Simonyi Andrisnak!   |2011-02-07 13:35:13
Akik ismernek, azok tudják, hogy mindez idáig csak igen ritkán szóltam hozzá a honlapon megjelentekhez. Ez a jövőben sem lesz másként, kivéve ha személyesen is érintettnek érzem magam egy hozzászólásban. Mint például most Simonyi Andris esetében. (Mielőtt bárki, bármilyen személyes ellentétre gondol közöttünk, annak jelzem, nagyon rossz nyomon van. Andrissal kimondottan közvetlen, mondhatom sportbaráti viszonyban vagyunk.) Ettől még nem értek vele egyet sok mindenben, amit fentebb leírt, gondolom csak a hiányos információi birtokában. Lássuk csak:

1. Talán tényleg szerencsésebb lett volna délutáni időpontra tenni ezt a találkozót. Legalábbis a leírt érvek figyelembe vételével biztosan. Emellett talán érdemes arra is gondolnunk, hogy a megbeszélésen résztvevő, - a NŐI Labdarúgásban érintett - MLSZ-es dolgozók időbeosztásához is alkalmazkodnunk kellett. Nyilvánvalóan, - bár mindannyian örülnénk az ellenkezőjének, - perpillanat nem a legfontosabb dolguk (kivétel Kiss László ugye) a Női Labdarúgás helyzetének megváltoztatás. Van éppen elég gond a labdarúgásunk más területén is. Így viszont legalább ott voltak azok, akiktől részben a "sorsunk" függ, amire valljuk be eddig egyszer sem volt hasonló összejövetelen példa. Tudtommal időben elment a meghívás a klubvezetőknek, edzőknek, aki elég fontosnak érezte a részvételét minden bizonnyal tudta volna képviseltetni magát a megfelelő formában. Akár még úgy is, hogy egy napot el kell jönnie a munkahelyéről. Én úgy gondolom, ez nem elsősorban az időpont miatt nem így történt. Nem megbántva senkit sem (pláne azt, aki okkal nem volt jelen), de ez inkább a saját sportágunk iránti érdektelenséget, nemtörődömséget jelzi. Kíváncsi lennék, hogy a jelen nem lévő klubok közül hány vette a fáradtságot legalább arra, hogy felhívja telefonon Kiss Lászlót (Aki ugye most már teljes jogú "képviselőnk" az MLSZ-ben. Ilyen se volt még!), hogy "Köszönjük a meghívást, de sajnos......".

2. "Mit keresett ott az Ercsi képviselője amikor NB-s klubbokat hívtak?! Ha valakit nem hívnak oda az minek megy el?!"
Most ez tényleg kardinális kérdés Andris? Szerintem az ott megjelentek bárkit szívesen láttak, aki jobbító szándékkal érkezett a találkozóra (lásd. Halászi Ferenc is ott volt). Bárcsak többen lennének!!! Emellett Bajzik József (ő az említett edző), - másokkal egyetemben, - aktívan részt vett az általam előadott, megvitatott és fentebb olvasható versenykiírásokat módosító javaslat kidolgozásában. Akár érintettnek is nevezhetjük, sőt tudtommal a jövő évben az Ercsi csapata, - megfelelő feltételek teljesülése mellett, - akár az NB II-ben is szereplő lehet.

3. "A téma ezek szerint a szokásos volt,versenykiírásokról, a bajnokság átszervezéséről, korhatárokról vitatkoztak a megjelentek,nehogy már 2 évig ugyanolyan formában rendezzék meg a bajnokságokat."
Bizonyára nem kaptál megfelelő tájékoztatást a megbeszélésről (ha így van, keress bizalommal és felvilágosítalak), de mindez csak az egyik téma volt. És nem is a legnagyobb, ámbár véleményem szerint igen fontos téma. Szó volt egy Női Labdarúgás fejlesztését célzó programról, melynek prezentációját tartotta Kiss László. Ebben benne volt hogyan lehetne emelni fokozatosan a játékosok számát, hogyan lehetne ezzel párhuzamosan új klubok létrejövetelét elősegíteni és még sok minden más is. Ezt ne keverjük össze a versenykiírások esetleges módosításával.

4. "U 15-t szeretnénk,
de szinte felnőtt válogatottunk sincs, hisz nincsenek ilyen korú
játékosaink." Tehát mindenről szó esett csak a lényegről nem. Gratula
minden résztvevőnek!"
Ennek a mondatnak a hangneme pedig kifejezetten nem tetszik, sőt sértő is (gondolom nem csak számomra). Színtiszta, csúsztatás általi hangulatkeltés, ami hiányos információkon alapul. Az U15-ös válogatott kialakítását 5 éves távlatban csak említette a prezentáció, messze nem jelenlegi kardinális kérdésként. Megjegyzem, nagyon jó ötletnek tartanám, sőt egy évvel ezelőtt még én kardoskodtam leginkább mellette (most is). Ezzel kapcsolatban a napokban felteszek majd ide egy anyagot, ami talán téged is jobban képbe helyez a témát illetően.
A "felnőtt válogatott"-at érintően talán van némi igazság abban, amit írtál és ebben a kérdésben is van elképzelés arra, hogyan lehetne megoldani azt a problémát hogy ne tűnjenek el a "lányaink" 18-22 éves korukban a sportágból. Nem igaz, hogy ezzel momentán senki sem foglalkozik.

5. Végezetül: 5 éve vagyok benne a Női Labdarúgásban. Hogy ez sok, vagy kevés, azt kinek-kinek a saját belátására bízom. Két csapatnál, plusz egy válogatottnál dolgozom edzőként, emellett természetesen én is "Minarik Edézek", munkaidőmben járok továbbképzésekre, az említetthez hasonló összejövetelekre (sosem hiányzom róluk), néhány velem hasonlóan gondolkodóval még külön is rendszeresen asztalhoz ülünk egy-egy vita kedvéért, melynek célja, hogy előre mozdítsuk a Női Labdarúgást, tornákra járok a szabad hétvégéimen, nyári tornákat szervezek idehaza, szervezem a csapataim nyári külföldi programjait, pályázatokat írok (és néha még nyerek is rajtuk. lásd EON-program). Egyszóval, ha mindezt megteszem a mi kis Női Labdarúgásunkban, akkor csak attól vagyok hajlandó bármiféle, TÁJÉKOZOTTSÁGRA ALAPULÓ ÉS JÓL ÁTGONDOLT kritikai észrevételt, vagy ironikus megjegyzést elfogadni, aki saját maga is legalább ennyit tesz le az asztalra. Ezt hála istennek messze nem csak a saját nevemben mondhatom el. Kérném a további nyilvános észrevételeidnél, publikációidnál mindezeket vedd figyelembe, mielőtt véleményt formálsz és ezzel egyesek esetében hangulatot nem keltesz pro-, vagy kontra.
UI: Mindezeket ajánlanám "Gabika" figyelmébe is
GABIKA   |2011-02-06 22:28:16
Teljes mértékben egyetértek az előttem íróval.
Simonyi András   |2011-01-27 11:50:19
Kívülállóként úgy gondolom elég idióta dolog volt hétfő délelöttre tenni az ülést hiszen bár Kiss László főállású MLSZ alkalmazottként bármikor ráér,a női klubbok vezetői,edzői dolgoznak így munkahelyükről eleve szabadságot kellett kivenniük,ami nem mindíg megoldható. Mért nem lehetett hétvégére tenni?!



Mit keresett ott az Ercsi képviselője amikor NB-s klubbokat hívtak?! Ha valakit nem hívnak oda az minek megy el?!

Bárki beeshetett az utcáról ezek szerint?!



A téma ezek szerint a szokásos volt,versenykiírásokról,bajnokság átszervezéséről,korhatárokról vitatkoztak a megjelentek,nehogy már 2 évig ugyanolyan formában rendezzék meg a bajnokságokat. Ezek mind-mind látszatintézkedések,holott a szövetségi edző-szakágvezető saját írásában a következőket írta nemrég: "Tudomásul kell venni, hogy az U-17 vagy U-18 kiírása, a rájátszás elhatározása, az U-15 nagypályára vivése nem program, hanem versenykiírás kérdése. Bármelyik megváltoztatása esetén nem lesznek többen a női labdarúgók, s nem lesz magasabb a színvonal. Nem alakulnak ki általa piaci körülmények, nem lesz több néző, tehát pénz sem lesz elég, de még több se. U 15-t szeretnénk, de szinte felnőtt válogatottunk sincs, hisz nincsenek ilyen korú játékosaink." Tehát mindenről szó esett csak a lényegről nem..Gratula minden résztvevőnek!
Horváth Antal   |2011-01-27 07:18:42
Nem mentegetőzni szeretnék de én hivatalos levélben jeleztem hogy nem tudok jelen lenni ezen a napon.Ugyanis pont ezen a napon volt a varrat szedésem és ez lehetetlen lett volna.

Olvastam a tervezetet és így elsőre nem is hangzik rosszul.Azzal viszont nem tudok egyetérteni,hogy meddig játszhat egy kislány a fiúk között.Sztem 12 év bőven elég.Miért?Csupán és ami a főszempont lehetne nálam a serdülő kor.Ekkor már egy 12 éves csaj eü. problémákkal küzd ,nem biztos hogy ez jó egy fiú csapatban,ekkor már kialakul benne a szégyenlőség,ekkor már a fiúk is másképp néznek rá.Mind tudott nagyon sok helyen az 1 öltöző is gond nem hogy a 2.Hol öltözik ilyenkor a lány játékos ?És még sok dolgot lehetne ide sorolni.De ez csak az én véleményem ,mind akinek 2 saját lánya van.
buckomacko   |2011-01-25 20:29:36
és a válogatottakal mi lesz a helyzet még mindig nem lesz u15-ös?
denesandras   |2011-01-25 15:27:36
Ez bizony nyolc akkor, nem hat. Illetve hét és fél.
Kalózpapa   |2011-01-25 15:12:16
Csak a pontosság kedvéért ,a csapatok akik megjelentek !
Taksony,Dorog,Nyíregyháza,Ercsi,Győri Dózsa,Hegyvidék,Ferencváros,Femina.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó írhat a cikkhez.

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."
 



legfrissebb

kapcsolat

  Szerkesztőségi e-mail:   szerk@noifoci.com
  Technikai adminisztráció:   admin@noifoci.com

utolsó szó

Hirdetés
Hirdetés
Copyright © 2009-2011 Nőifoci.com. Minden jog fenntartva. Custom Design by Youjoomla.com  
RSS CSS Valid All Browsers Compatibility XHTML Valid Vissza a tetejére