Nőifoci.com

Szalay Ferenc, az Országgyűlés sport- és turizmus bizottságának alelnöke a Digi Sport Reggeli Start című műsorában elmondta, elsősorban a sportlétesítmények fejlesztésére adható társaságiadó-kedvezmény körül van vita jelenleg az Európai Unió és a magyar kormány között.

Szalay szerint a vita lényege, hogy mondjuk egy stadionberuházás, vagy -fejlesztés mennyiben szolgálja a profisport, illetve az amatőrsport, a szabadidősport érdekeit, s azt milyen mértékben használhatják a gyerekek.

„Az unió azt kérdezi, mi a garancia arra, hogy ha mondjuk, egy új kosárlabdapálya épül a stadionon belüli létesítményfejlesztési programban, akkor azt nem sajátítja-e ki magának egy profi klub, például egy NB I-es kosárlabdacsapat, vagy elsősorban az utánpótlás érdekeit és a gyerekek mindennapos testnevelését szolgálja-e a létesítmény" – fogalmazott Szalay, aki utalt arra, hogy az elsőként felvázolt állapot sértené a versenysemlegesség uniós elvét. 

Szalay kiemelte: a sportlétesítmény-fejlesztések után igénybe vehető társaságiadó-kedvezménnyel elsősorban az a célja a kormánynak, hogy új tornatermek épüljenek, mert ezekből véleménye szerint jelenleg 350-360 hiányzik, s Magyarország éppen a sportlétesítmények tekintetében van a leginkább lemaradásban más országokhoz képest.

„Ha komolyan gondoljuk a mindennapos testnevelés bevezetését – márpedig ez már benne van a közoktatási törvényben – akkor ezt a kérdést meg kell oldani. Egyúttal az unió felé is jó érv lehet, hogy a mindennapos testneveléshez kell biztosítani ezeket az új létesítményeket" – hangsúlyozta Szalay, aki szerint a tornaterem-építési folyamat a társaságiadó-kedvezmény bevezetésével fölgyorsulhatna, s ezek a létesítmények közvetlenül a gyerekeknek épülnének.

„Célunk, hogy új edzőpályák, valamint olyan műfüves pályák is épüljenek, ahol télen is lehet gyakorolni. A diáksporton, a mindennapos testnevelésen keresztüli érveinket kell megértetni, s azt gondolom, hogy ebben a kérdésben az unió meggyőzhető lesz" - mondta a fideszes politikus.

A sportbizottság alelnöke hozzátette: a másik nézeteltérés abban mutatkozik az unió és a magyar kormány között, hogy a klubok és szakosztályok működésének támogatására biztosított adókedvezményt lehessen-e edzők, gyúrók és egyéb sportszakemberek bérére is fordítani.

Szalay egyébként úgy látja, hogy az unió június-július táján mondhatja ki a végső szót a csapatsportágaknak adható társaságiadó-kedvezmény ügyében, de kiemelte: „Senki ne számítson arra, hogy ebből idén meg tudja oldani a profi sport problémáit. Inkább azon gondolkozzon, hogyan tud a 2011-2012-es idényre minél több szponzori támogatást szerezni."

Az Országgyűlés tavaly nyáron fogadta el a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló indítványt, amelynek része volt a társasági adóból levonható sporttámogatás is. A jogszabály adókedvezményt biztosítana a társasági adóból abban az esetben, ha a látvány-csapatsportok - labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong - országos sportági szakszövetségei, a tagjaiként működő sportszervezetek vagy a látvány-csapatsport fejlesztéséért létrejött közhasznú alapítványok támogatást kapnak az adóalanytól.